2018. május 9., szerda

Star Wars: Ahsoka krónikái: 33. fejezet - A Tatooine foglya 1. - Hutt rabszolga



Star Wars: Ahsoka krónikái
33. fejezet: A Tatooine foglya 1. - Hutt rabszolga


Írta: Cody


Bár közeledett a napnyugta, a Tatooine napjainak sugarai még ekkor is kíméletlenül pásztázták a sivár Dűne-tengert. A pokoli, száraz hőség még az olyan kemény fejvadászok számára is embert próbáló volt, mint a hírhedt Dengar. Bár páncélja, és a feje köré tekert szövet megóvta a perzselő napsugárzástól, a hőségtől már kevésbé. Éppen ezért, alig várta, hogy zsákmányával visszatérjen a robogójához, és eljusson Jabba palotájának viszonylagos hűvösébe. A megbilincselt, fiatal lányt maga elé ültette, majd ráadta a tolóerőt a siklójára, és nekivágott a tatooine-i tájnak. Menet közben elégedett pillantást vetett prédájára, mert tudta, hogy a hutt szép kis summát fizet majd érte. Mindent egybe vetve, szerencsésnek mondhatta magát, hogy rátalált a togrutára.

Dengar egy jól fizető megbízás reményében jött a Tatooine-ra. Mielőtt azonban Chalmun Kantináját elhagyva meglátogathatta volna Jabbát, a fejvadász egy meredeken ereszkedő hajóra figyelt fel a város határán állva. Dengar a szemét meresztve úgy látta, hogy a távoli hajó sokkal inkább zuhan. Ezt alátámasztotta a pár pillanat múlva feltűnő villanás, amely a világosság ellenére is látható volt. A villanást távoli, tompa dörrenés követte, egyértelművé téve, hogy a hajó becsapódott. Dengar nem tudta, hogy más is felfigyelt-e a jelenségre, de nem akarta vesztegetni az idejét. A hajó értékes rakományt rejthetett, ami megérte a kitérőt. A tiszta, kék ég felé szálló fekete füst pontosan jelezte a lezuhant gép helyzetét. A fejvadász felpattant a robogójára, majd a Dűne-tengernek nekivágva egyenesen a hajó felé vette az irányt. A roncsot átvizsgálva csalódottan vette tudomásul, hogy nem sok értékes rejlik a fedélzeten. A Jakkun bizonyára jobban örültek volna az alkatrészeknek, de a Tatooine-on nem sokra ment volna a hajó kibelezésével. Ellenben a vérnyomok arra utaltak, hogy az utasok bár megsérültek, túlélték a becsapódást. A sérülést és az eltelt időt figyelembe véve, a közelben kellett lenniük. A jó nyomkövető képességekkel megáldott Dengar ismét nekivágott a sivatagnak, hogy megtalálja a túlélőket. Tudta, hogy Jabba a rabszolgáknak is jó hasznát veszi, így egy fogoly leszállítása jó belépő lenne a hutthoz.

Dengar órákkal később talált rá arra a barlangra, ahová a nyomok vezettek. A labirintusnak is beillő katakombákon keresztül eljutott a tuskenek földalatti menedékéig. Egy félhomályos, fáklyákkal megvilágított helyiségbe érve szokatlan látvány tárult a szeme elé. A barlang közepén lévő emelvény tetején fél tucat buckalakó hörgött és morgott, miközben kört alkotva álltak valaki körül. A barlang képződményeinek rejtekében a kíváncsi fejvadász közelebb merészkedett. A tuskenek erdejében ekkor megpillantott egy csupasz, fiatal lányt. A narancssárgás bőr, és a kék-fehér csíkos lekkuk alapján togruta lehetett. Talán valamiféle tusken rituálé, vagy hasonló lehetett. Dengar még nem látott hasonlót. A togruta lány a rá szegeződő tusken férfiasságokkal foglalatoskodott. A fejvadászt meglepte a dolog, de látott már furcsaságokat a Galaxisban. Az emelvény körül számos buckalakó állt, megdelejezve szemlélve a rituálénak tűnő eseményt. Dengar úgy döntött, hogy a togruta kitűnő zsákmány lesz Jabbának, ám a megannyi tusken nem kis kockázatot jelentett. A fejvadász egyetlen előnye a meglepetés ereje lehetett, mivel szerencséjére senki nem szúrta ki a jelenlétét.

Profizmusának köszönhetően néhány perc és arzenáljának elsöprő ereje elég volt hozzá, hogy kifüstölje a veszélyes, ám hozzá képest primitív tuskeneket. Miután az egyik buckalakóról letépte ruházatának felső rétegét, a lánynak adta, hogy megvédje a napok kíméletlen sugaraitól. A togruta fáradt, mégis harcias tekintetéből leszűrhető volt, hogy nincs ínyére a helyzet, de Dengar egy rá szegezett sugárvetővel nyomatékosította, hogy nincs sok választása: vele megy, vagy meghal. Bár fizikai erejét tekintve, a törékeny lány nem jelenthetett kihívást az izmos és páncélt viselő fejvadásznak, Dengar szeretett óvatos lenni. A harcias, kék szempár arra utalt, hogy a lány hajlamos lehet nem együtt működni. A fejvadász így elővett egy bilincset, majd a karcsú csuklókra helyezte. A férfi fejében megfordult a gondolat, hogy elszórakozik a togrutával, mielőtt leszállítja Jabbának, de végül elvetette az ötletet, mert nem akarta még jobban bemocskolni a lányt. Minél jobb állapotban van, annál nagyobb a valószínűsége, hogy jó áron képes túladni rajta. Egyébként is, a togrutáért kapott pénzből tucatnyi örömlányra futja majd, akik jobban a kedvére tesznek.

Ahsoka Tano nem először tapasztalta meg a csöbörből vödörbe szituációt. Bár sikerült megszabadulnia Fekete Krrsantan és Aurra Sing párosától, majd az őrült tuskenektől, jelenlegi fogva tartója sem kecsegtetett sok jóval. Miután elhagyta a Jedi Rendet, az élete minden korábbinál nehezebbé vált. Ahsoka éhes volt és kimerült, így minden megmaradt energiájára szüksége volt, hogy tartsa magát. A tuskenek mocskát gyorsan a testére szárította a tatooine-i hőség. A suhanó robogón ülve próbált meditatív állapotba kerülni. Miután Jabba palotájának sziluettje tűnt fel a láthatáron, Ahsoka számba vette a lehetőségeit, és arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg Jabba az egyetlen esélye az életben maradásra. Ebben az állapotban, egyedül aligha élne túl egy-két napnál többet a sivatagban. A legközelebbi település, Mos Eisley hemzsegett a Galaxis söpredékétől, akik egy pohár vízért megölték volna, vagy valami sokkal rosszabbat tettek volna vele. Ellenben Jabbánál bizonyára kap ellátást, mert a huttnak kifogástalan állapotban van szüksége a "szolgálataira". Ahsoka nem volt naív, ismerte Jabbát annyira, hogy ne legyenek kétségei a szándékait illetően. Bizonyára a rabszolgák és "tácosnők" sorsa vár rá a palotában, és tudta, hogy ez utóbbiak nem csupán táncoltak...

A napok csaknem teljesen eltűntek a horizont mögött, amikor Dengar és Ahsoka bebocsátást nyertek a hutt palotájába. A félhomályos tróntermet kékes derengés uralta, miközben a füst lustán szállt a mennyezet felé. Számos faj tagja képviseltette magát a helyiségben. A háttérzajt a bith zenészek, és az egymással duruzsoló vendégek szolgáltatták. A trónterem közepén lévő mobil emelvényen a palota ura, Jabba a Hutt foglalt helyet. Az óriás csigára emlékeztető lény előtt, egy pórázon lévő twi'lek rabszolga ült.
- Mit hoztál nekem, fejvadász? - kérdezte a hutt, amit az oldalán álló protokolldroid azonnal fordított.
- Gondoltam, gyarapíthatnád a gyűjteményed... - kezdte Dengar, majd egy gyors mozdulattal lerántotta a buckalakó ruhát Ahsokáról. - ...ezzel. A togruta összerezzent, ahogy természetes bája valamennyi jelenlévő szeme elé tárult. Amennyire tudta, eltakarta kebleit és forróságát, de a fejvadász félrehúzta kezeit. A legtöbben elégedettségüknek adtak hangot, megigézve bámulva a hibátlan testet. Jabba végigmérte a meztelen lányt, majd megnyalta ajkát. Miután a hutt hatalmas szemei visszatértek a fejvadászra, a saját nyelvén morgott valamit. 
- A hatalmas Jabba tudni kívánja, mennyit kérsz ezért a portékáért? - kérdezte a protokolldroid gépies, monoton hangon.
- Figyelembe véve az áru minőségét... úgy vélem, ötvenezer kredit méltányos ár lenne. - Dengar tudta, hogy irreális összeget mondott, de azzal is tisztában volt, hogy magasról kell indítania az alkut. Jabba hangosan felröhögött, amit jó alattvalókhoz híven a vendégei is követtek.
- A magasságos Jabba értékeli a humorérzékét, és nagylelkűen ötezret ajánl a fogolyért. - tolmácsolta a droid gazdája szavait. Ahsoka megalázónak érezte, hogy úgy alkudoznak érte, mint egy darab húsért, de nem sokat tehetett.

Az egykori padawan végül tízezres áron került Jabba birtokába, aki intett az embereinek, hogy fizessék ki a fejvadászt. Dengar levette a bilincset a togrutáról, majd elégedetten számolta meg a jelöletlen kreditlapokat. Végül úgy döntött, egyelőre mégsincs szüksége új munkára, és távozott a palotából a kisebb vagyon birtokában.
- Mi a neved, togruta? - kérdezte Jabba, Ahsoka pedig rájött, hogy a hutt nem ismerte fel. Nem emlékezett rá, hogy néhány évvel korábban a lány járt már itt mesterével, amikor hazajuttatták Jabba gyermekét, Rottát. A huttnak bizonyára számos rabszolganővel volt dolga azóta, köztük togrutákkal is, így elképzelhető volt, hogy Ahsoka is csak egy újabb volt számára a sok közül. Noha nyilván többre tartotta egy átlagos rabszolgánál, ha egy kisebb vagyont fizetett érte Dengarnak.
- Ashla... - mondta végül Ahsoka a nevére irányuló kérdésre felelve. Esze ágában sem volt felfedni Jedi mivoltát, mert azzal valószínűleg csak rontott volna a helyzetén. Bár a lány arra is gondolt, hogy amennyiben felfedi a kilétét, Jabba talán enyhít a helyzetén a múltban történtekre való tekintettel. De miután a hutt tízezret fizetett újdonsült szerzeményéért (akivel bizonyára konkrét tervei voltak), valószínűtlennek tűnt, hogy megenyhülne, csak mert az egykori padawan annak idején segített a fia hazajuttatásában. Akárhogy is, Ahsoka arra jutott, hogy bölcsebb lesz titokban tartania valódi kilétét, és Ashlaként kikeveredni a helyzetből.

Jabba mély hangja keresztülzengett a mérsékelt háttérzajon, mire Ahsoka kéklő tekintete a protokolldroidra irányult. Bár valamelyest értette a hutt nyelvet, kényelmesebb volt megvárnia a robot fordítását.
- A nagy hatalmú Jabba azt mondja, hogy mostantól az Exalio névre fogsz hallgatni. - közölte a gép. Ahsoka közönyösen vette tudomásul a dolgot. A droid további tolmácsolásában Jabba közölte a togrutával, hogy két lehetősége van: az első az, hogy mindenben engedelmeskedik neki, kérdés nélkül végrehajtva az utasításait. Ebben az esetben finomabb bánásmódban részesül, és viszonylag jó élete lehet a palota falain belül. Később akár magasabb pozícióba is emelkedhet a közönséges rabszolgánál. A második lehetőség az ellenszegülés, amellyel már sokan próbálkoztak. A lány ebben az esetben durvább bánásmódra számíthat, amely során megtörik, és végül ugyanúgy engedelmeskedni fog. A hutt azok sorsát is ismerteti, akik szökni próbáltak. Egy nyakba fecskendezett parányi micro-bombát fog kapni, amely azonnal véget vethet az életének, amennyiben megpróbálja elhagyni Jabba területét.
- Lépj közelebb. A gazdám alaposabban is szemügyre akar venni. - mondta a droid, mire a mellette álló Bib Fortuna szeme sokat sejtően felcsillant. Jabba elengedte az eddig maga előtt tartott twi'lek rabszolga láncát, aki segédei kivittek a trónteremből. A togruta félénken közelebb merészkedett az emelvényhez, így alig egy méter választotta el a bűzlő csigától.

Ahsoka iszonyodva figyelte, ahogy a hutt izmos farka közelebb kúszik felé. A vastag végtag kígyózva közelítette meg csupasz lábait. Ahogy Jabba farka elérte a bizonytalanul álló togrutát, lassan felemelkedett. Végigfutott a hátán a hideg, ahogy a hutt farka hozzáért kecses bokájához, majd szemérmetlenül egyre feljebb vándorolt bársonyos combján. Ahsoka beharapta alsó ajkát a kellemetlen érzéstől, de próbálta leplezni iszonyát. Tudta, hogy csak úgy hozhatja ki a legjobbat helyzetéből, ha nem haragítja magára a huttot. Ehhez pedig el kellett viselnie a kisebb kényelmetlenséget. Jabba farka egyre feljebb kúszott a vékony combon, nyomasztó közelségbe érve Ahsoka legintimebb részéhez.
- Tudni akarom, megértetted-e, amit mondtam. - kérdezte Jabba.
- Igen... - felelte Ahsoka, szinte suttogva.
- Amíg az én tetőm alatt élsz, "gazdám"-nak fogsz szólítani, ahogy a többiek. - közölte parancsolón a hutt. A lány iszonyodott a gondolattól, hogy így hívja ezt a förtelmes csigát.
- Igenis... Jabba gazdám. - sütötte le a szemét Ahsoka, igyekezve figyelmen kívül hagyni a combjához simuló farkat.
- Most, hogy az enyém vagy, kicsi togruta... látni akarom, hogy valóban mindenben engedelmeskedsz nekem. Mindenben. - Ahsokának eddig is egyértelmű volt, hogy mi lesz a sorsa, de most a maradék kétsége is eloszlott. - Csekély ár az életedért, nem gondolod? - ebben igaza volt Jabbának, és a togruta is tudta, hogy nincs sok lehetősége. Ennek ellenére rettegett.
- De igen, gazdám. - a lány bízott benne, hogy engedelmességgel kíméli magát a legjobban. Legalább addig, amíg kitalál valamit.
- Ha megőrzöd a jó modorod, akkor mi ketten jóban leszünk. De a szavaiddal még nem győztél meg. - azzal Jabba farka folytatta a felfedezést, míg el nem érte a lány lábai közt izzó parányi rést. Ahsoka páratlan regenerációval bírt, így nyoma sem volt annak, milyen forgalmas hellyé vált bájos kis nyílása az utóbbi időszakban. A lány beharapta az ajkát, ahogy a csápszerű testrész hozzáért a bejáratához. Hiába sejtette, hogy ez következik, nem gondolta volna, hogy ennyi néző előtt kerül rá sor.
- Kérlek, Jabba gazdám. Nem... nem lehetne kettesben? - próbálkozott a togruta, hátha csökkenteni tudja a megaláztatás mértékét.
- Nem, nem, kedvesem. Mindenkinek látnia kell, milyen engedelmes vagy. - felelte a hutt a gúnyosan, majd farkának hegye lassan benyomult a szeméremajkak közé. Jabba lassan tárta fel a selymes togruta barlangot, egyre mélyebbre hatolva benne. Ahsoka felsikoltott, ahogy a méretes farok elérte a végpontját, majd őrülten tekeregni kezdett benne, fájdalmasan feszítve belülről. A lány lehunyta szemeit, és az Erőhöz folyamodva igyekezett kitartani. Jabba férfiasságként használta méretes farkát, hogy magáévá tegye a zsenge teremtést. Ahsoka beleremegett, ahogy a hutt végtag dolgozni kezdte fiatal szentélyét, minden behatolásnál a végpontjáig merészkedve. A togruta testnedve valamelyest sikamlóssá tette Jabbát, ám a méretkülönbség így is érződött.
- Ne... kérlek, ne... - nyögte a lány kétségbeesetten. Arra gondolt, hogy hamarosan még fájdalmasabb lesz, ha nem tesz valamit. Ki akart jutni, elmenekülni innen, és új életet kezdeni. Ám jelenleg ez nem volt opció. "Talán nem lenne ilyen rossz, ha megpróbálnám élvezni." - jutott eszébe. Szégyellte magát érte, de belső izmait összeszorítva megragadta a farkat. Lux Bonterit képzelte a vastag behatoló helyére, akivel azóta szeretett volna együtt lenni, hogy először találkoztak, ám a sors megtagadta tőle ezt. A hutt szeme felcsillant, ahogy érzékeny végtagja felfigyelt a mámoros, szorító érzésre. Érezte a togruta belső melegét, és testének apró vibrálását.
- Úgy látom, nem vagy szégyenlős lány, Exalio. - nevetett a hutt. - Remek műsort csinálhatsz.
Ahsoka felnyögött, de az elméjében megpróbált kitartani a Luxról szóló illúziója mellett. A hutt nedves hangokat hallatva dolgozta a fiatal puncit, miközben újra és újra belső ellenállásba ütközött. Az Ahsoka lábai közt tekergő, csápszerű végtag kitartóan súrolta a lány intim csodáját, aki minden csapásba beleremegett. A togruta megragadta a forróságából kiálló testrészt, majd polírozni kezdte. Jabba elégedetten nyögött fel, miközben farka egy valódi hímtaghoz hasonló bánásban részesült. A togruta eszméletlenül szűk volt, de éppen ez nyűgözte le és tüzelte fel a huttot, miközben hosszú, kéjes percekig a meleg és nedves barlangban csúszkált, a palota vendégeinek legnagyobb örömére.

Jabba közelebb húzta magához újdonsült rabszolgáját, egyenesen hatalmas arca elé. A mozdulat nyomán a szexi lábak vékony csíkot húztak a homokba. A hutt gengszter kinyújtotta förtelmes, bűzlő nyelvét, majd egy iszonyatos cuppogás kíséretében végignyalta a togruta állát. Ahsoka visszazökkent a valóságba, és újfent a benne feszülő végtagra fókuszált, így kevés figyelmet fordított a taszító nyelvre. Jabba a lány határait feszegette, amint egyre keményebben nyomakodott a kitágult szentélybe. Ahsoka érezte, hogy forrósága mennyire felhevült, de csupasz combjai közé pillantva nem érzékelte, hogy Jabba abba akarja hagyni a meggyalázását.
- Kérlek, gazdám... lassabban. - kérte Ahsoka, miközben megérintette a hasát. A tenyerével érezte, hogy a hutt farka milyen vadul izeg-mozog odabent.
- Egy rabszolga nem mondhatja meg a gazdájának, mit tegyen. - dörmögte Jabba gúnyosan, aki láthatóan élvezte a kiszolgáltatott lány szenvedését.
- Fel, fel, fel, fel! - kezdett kántálni a közönség, mire a togruta még inkább megriadt.
- Ne... ne... - Ahsoka felnyögött, miközben azért küzdött, hogy talpai a talajon maradjanak. Ám az izmos farok erősebbnek bizonyult, és a hutt lassan felemelte a lányt. Előbb a sarka, aztán a talpa, végül a lábujjai is elhagyták a homokot. - Kérlek, ne így! - a togruta a kezeivel egyensúlyozott, miközben a lábai támaszt kerestek. Jabba ismét kinyújtotta nyálkás nyelvét, ám ezúttal a hetyke kebleket nyalta meg. A közönség elégedetten szemlélte a "karóba húzott" szépséget, akit úgy nyalogatott a hutt maga előtt tartva, akár egy jégkrémet.
- Kérlek! Engedj... - nyögte a togruta, ám a hutt élvezte rabszolgája könyörgését. Izmos farkával megfordította a szenvedő lányt, hogy a közönsége is alaposabban szemügyre vehesse. Ahsoka érezte, mennyire kitágult a barlangja Jabba farka körül, miközben a testrész egészen a méhéig csúszott. A társaságnak ínyére volt a nyilvános megszégyenítés.


"Talán az Erőt használva lenne esélyem..." - futott át a gondolat a szenvedő Ahsoka agyán. "Lejutnék innen, és valamennyiüket megölném. Szívességet tennék vele a Galaxisnak." - volt rá példa, hogy a togruta engedett a sötétebb oldalának, és a haragját használva büntette meg ellenségeit. Akkor egy Gloorba nevű hutt alázta meg, és a lány nem tudta visszafogni magát (noha ebben Darth Sidiousnak is volt szerepe). Kivégezte a huttot és bandáját. De nem akarta megismételni az indulatból elkövetett gyilkosságot. Az nem az az ösvény, amit járnia kell. Annak ellenére nem, hogy már nem volt Jedi. Másrészt, csak a kétségbeesése miatt gondolkodott így. Esélye sem lett volna kijutnia innen úgy, hogy fejvadászok és bűnözők tucatjai vették körül. Jabba őreiről nem is beszélve. Ráadásul igencsak megviselték az elmúlt napok... 48 órája nem aludt semmit, ennek során pedig fejvadászok és buckalakók tették magukévá intim kincseit, most pedig Jabba gyötörte. Ahsoka legyengült és kimerült volt. De még ha ki is jutott volna innen, nem tudott hová menni. Ilyen állapotban csak ismét prédává vált volna. A szökés reális esélye a nullával volt egyenlő. A kiszolgáltatott lány Jabba kegyeire volt bízva.

Kínokkal teli percek múltán, Ahsoka arra lett figyelmes, hogy egyre kevésbé érzi a fájdalmat. Ahogy a látótere szűkülni kezdett, rögtön sejtette, hogy miért. Amikor a megnyugtató feketeség egyre inkább körbevette, arra gondolt, hogy talán így a legjobb. Nem kell tovább elviselnie az aljas csiga okozta szenvedést. Jabba és közönsége nevetve nyugtázták, hogy a csupasz togruta elájult. A fáradtság, kimerültség és fájdalom megtették a hatásukat. A hutt végül leengedte az ernyedt testet a homokos talajra, majd kihúzta farkát a megdolgozott forróságból. A szépséges testet hutt nyálka és egyéb, korábbi eseményekre utaló mocsok borított, miközben a megviselt, kitágult nyílásból nedv szivárgott.
- Vigyétek, és szedjétek rendbe. - intette oda magához Bib Fortunát a hutt. A sápdat bőrü twi'lek férfi serényen nyugtázta gazdája parancsát.
- Igen, gazdám. - Bib intett, mire két megtermett gamorreai őr lépett közelebb. Könnyedén felkapták az alig 50 kilós testet, majd kivitték a trónteremből.
- Külön szállásoljátok el, távol a többi lánytól. És adjátok be neki a chipet... ha gondot okozna, fegyelmezzétek meg, de semmi maradandó. A legjobb formában akarom tartani.
Bib bólintott, majd alázatosan meghajolt, és elhagyta a termet. A twi'lek férfi engedelmes szolga volt, de ez nem jelentette azt, hogy nem voltak meg a saját tervei a gyönyörű Exalióval....